Kálvária

Cím
8422 Bakonynána, Alkotmány u.
156 m-re a település központjától

 A templom építésének 100. évfordulóján, 1928-ban fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a templom kertjében kálváriát emeljenek. A felhívás nyitott fülekre talált, mert már egy év múlva megépült a 14 stáció és elkészült a három k?kereszt is. A következ? évben, 1930-ban épült meg az a 1,5 m magas emelvény, amelyre ráállították a golgotai kereszteket, pótolva így a természetes magaslatot. Az emelvény hátsó részében, a keresztek alatt, egy földbe mélyített, k?vel kirakott kápolnát alakítottak ki. 1931-ben nyerte el végs? formáját az együttes. A három kereszt közé Mária és János apostol faragott homokk? szobrát állították, míg az emelvény hátuljában lév? kápolnába Szent. Péter szobra került. A Kálvária felújítása közadakozásból 2005-ben készült el.

 

Tájház

Telefon
+36 88 587 320

Cím
8422 Bakonynána, Alkotmány u. 17.
161 m-re a település központjától

Nyitvatartás
Nyitva: 08:00 - 15:30
Teljes nyitvatartás

A néprajzi értékek bemutatása, a hagyomány és a múlt üzenetének átadása kiemelt figyelmet kap. Többnyelv? információ és háttéranyagok engednek közelebb a tárgyakhoz. A faluban gy?jtött tárgyak témák szerint vannak elrendezve, többek között egy bakonynánai konyha és egy hálószoba is megtekinthet?. Nyitva tartás: Hétf?t?l péntekig: 8 – 15:30-ig Kulcsot a Polgármesteri Hivatalból lehet kérni. Hétvégén és ünnepnapokon el?zetes bejelentkezés alapján. Gy?jteményünk szívesen várja az érdekl?d?ket és a néprajzkutatókat.

 

Harangláb

HARANGLÁBAT” A FALU FELS? FELÉBEN LAKÓK ( HÁZHELYESIEK) ÁLLÍTTATTÁK. Az összegy?lt peng? mennyiségét még a nemrégen elhunyt Nádasdy Antónia anyósa egészítette ki. Az els? harangláb (bakonyoszlopi szemtanú elmondása szerint) még fából készült. A helyiek még emlékeznek arra, hogy körbe volt kerítve zöld szín? kerítéssel, amelyen egy kiskapu is volt, kétoldalt piros rózsabokorral. Felszentelés után Endresz Józsika volt az els? halott, akiért a harang szólt, 1932. május 14-én. Miel?tt vasúti sínre cserélték a vázat (ennek dátuma jelenleg nem ismert), az alapot Juhász Gáspár, Juhász Antal és Fohli Mihály k?m?vesek betonozták a környékben lakók segítségével. Kés?bb támasztották ki (nem ismert az id?pont) még két vasúti sínpárral. A „Veszprémi Hírlap” 1931. szeptember 6-i (XXXIX. Évf. 36. sz.) számában, az ötödik oldalon olvasható a következ? hír: „Szobor és harangszentelés Bakonynánán. Mindezen tárgyakat közadakozás hozta létre. A nehéz gazdasági viszonyok között e körülmény a nép ritka jámborságát s áldozatkészségét dicséri.” Még nincsenek pontos ismereteink arról, hogy hol öntötték a harangot, de azt már tudjuk, hogy Seltenhofer Frigyes fiai öntötték a 4560-as szám alatt. A harangon a következ? felirat található: „Magyarország Pátrónája segíts! Visszaszereznünk Nagymagyarországot”. Földhasználat fejében a harangozók naponta harangoztak, továbbá ha halott volt a „házhelyeken”, vagy ha prosecció érkezett átmen?ben a faluba. Az els? harangozók Hujber János, Endresz Imre, Endresz Bözsinéni és Hujber István még földhasználatért harangoztak. ?ket követték Fohli Mihály, Békefi Károly, Endresz József és a jelenlegi harangozónk, Hujber József. A visszaemlékez?k szerint két alkalommal is el szerették volna vinni a harangot: egyszer a templomba harmadik harangnak, majd a temet?be lélekharangnak, De a közvélemény nyomásának engedve, mégis a helyén maradt. T?zjelzés céljából legutóbb 1978-ban kongatta meg a harangot Valler János, mert égett a kazal náluk. A rendszerváltás után, 1996-ban újították fel a haranglábat (Schöngrundtner L?rinc, Valler Attilla, Kerner Péter, Fürst Ervin, Sárdi János). Az él?ket szólítom, a holtakat siratom, a villámokat el?zöm.

 

Szent Anna templom

Telefon
+36 88 488 176

Cím
8422 Bakonynána, Alkotmány út 19.
166 m-re a település központjától

Egyháztörténet...
A törökvilág hanyatlásával Bakonynánára visszatért a maroknyi magyarság 1720-ban, amikor kezdetét veszi a község újratelepítése még református s Gy?ri János személyében ez évben még református levita is van s a katolikus családok száma mindössze 13, akik lelki vigaszért a cseszneki vártemplomban m?köd? ferences baráthoz. Leginkább azonban a zirci szerzetesekhez fordulnak.
Az újonnan telepített község hitélete azonban rövidesen megváltozik, amennyiben 1732-ben a reformátusok nagy része a földesúr nyomására Dudarra költözik s a kis nánai gyülekezet elveszti önállóságát s a továbbiakban már csak mint a dudari gyülekezethez tartozó leányegyház szerepel 1774-ig, amikor végleg megsz?nik.
Annál jobban er?södik a telepítés után a katolikus hitélet Nánán s az 1747. évi egyházlátogatási jegyz?könyv szerint a híveknek Kreider Fülöp személyében ekkor már tanítója s egy kis oratóriuma is van. Az oratórium a bakonyi telepes községek mintájára az egyik gazda házában volt s 1750-ben kezdik építeni az els? templomukat, melyr?l 1758-ban hallunk el?ször.
Az ez évi egyházlátogatási jegyz?könyvben u. i. azt olvashatjuk, hogy a falunak ekkor már püspöki jóváhagyással épült Szt. Anna tiszteletére szentelt, k?b?l épült temploma van, melyet temet? övez s el?tte fából összerótt harangláb áll, melyen egy 50 libra súlyú kis harang szól, s hívja imára az ájtatos híveket. Bels? berendezésér?l azt olvassuk, hogy a templomnak egyetlen oltára van, melyet a kegyúr, gr. Nádasdy Boldizsár állta festett s a templomnak ajándékozott Szt. Anna kép díszíti, bels? tagozottságáról azonban csak annyit tudunk, hogy kis szószéke és orgona nélküli kórusa volt. Méreteit ezzel szemben egész pontosan ismerjük, mert az 1827 évi els? átépítésekor az átalakítást végz? Singer György, zirci k?m?vesmester költségvetésében elég részletesen leírta azokat. Eszerint a templom hajójának bels? hossza 4 öl, szélessége 3 öl és 2 láb, magassága pedig 2 öl és 2 láb volt. Szentélye viszont 2 öl és 6 col hosszú s 2 öl és 3 láb széles volt s kis egyablakos sekrestyével volt összeépítve. A templomnak tornya eredetileg nem volt s 2 láb és 6 col vastag k?b?l épített falai öt ablakkal voltak áttörve.
Az egyház állapotáról egyébként följegyezhetjük még, hogy a templom építésének évében, 1750-ben mindössze 19 telepes és 14 zsellér család élt a faluban s a gyónók száma 208 volt, akik Herner Benedek személyében tanítót is tartottak.
P. Knoll Ferenc s az ?t követ? szerzetesek vezetésével a kis plébánia gyorsan b?vül és fejl?dik, lelkiekben évr?l-évre er?södik, sajnos azonban a kis templom a lakosság növekedésével mindinkább sz?kebb és sz?kebb, úgyhogy már 1817-ben P. Pákozdy Románd akkori adminisztrátor csak kápolnának mondja melyet er?sen kikezdett az id?, falai düledeznek s a tetején befolyik az es?. A kis templom nagyon rozoga már, nem tudja befogadni a híveket, akik már 1814-ben elhatározzák lebontását s új templom építését. Az 1817. évi egyházlátogatási jegyz?könyvb?l egyébként pontosan tudjuk, hogy az évben 778 katolikus lélek élt a faluban s a plébániához Perepusztán 141, Kisdudaron 42, Nagydudaron pedig 49 ember tartozott, úgyhogy a hívek száma összesen 1010 volt. A jegyz?könyvben megtaláljuk a templom állapotának és berendezésének részletes leírását is, s ebb?l megállapíthatjuk, hogy bizony nem csak kis méretei, de rozoga volta miatt is megérett már az átalakításra.
Anyagiak hiányában a hívek eredetileg csak a régi kis templom javításáról tárgyaltak, lassan és különösen a földesúr, gr. Nádasdy Tamás biztatására azután mégis új templom építése mellett döntöttek, melynek tervét Singer György zirci k?m?vesmester kiszítette.
A falu mai temploma a Vallásalap, mint kegyúr segítségével épült 1827-ben klasszicista stílusban, amelynek szintén Szent Anna lett a véd?szentje.
A 18. században épült a plébánia épülete, amely 2008-ban kapott új tet?szerkezetet.

 

Zsidó-hegyi feltárás

Cím
É: 47.267893, K: 17.983987
~1.6 km-re a település központjától

Immár es?beállót, padokat és tájékoztató táblákat is találnak itt a természetjárók.
A feltárásban a kés? kréta (kb. 100 millió éve képz?dött) Zirci Mészk? Formáció képz?dményeire éles határral a Pénzeskúti Márga Formáció k?zetei települnek. Az alapszelvény a Bakony–Balaton Geopark területén fekszik, a környék jelent?s gyalogos turista forgalmára való tekintettel komoly földtani ismeretterjesztési potenciállal rendelkezik.

 

Római fürd? vízesés

Cím
8422 Bakonynána
~2.2 km-re a település központjától
A Bakony legvadregényesebb sziklaszorosa.

A szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürd?. A zúgó vízesések a függ?leges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürd?helyül szolgáltak.

A Római fürd? vízesése

A Gaja hatalmas, téglatest alakú sziklatömbökr?l dübörög alá a mélybe, különösen csapadékos id?ben látványos jelenség a sziklalépcs?kön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes kis medencéket vájt ki a sziklába, a patak aztán megszelídülve folytatja útját a mohos, függ?leges sziklafalak alkotta szorosban.A völgy egy helyen váratlanul összesz?kül és a patak a két függ?leges sziklafal alkotta szurdokba ömlik. A vízesés valójában több kisebb zúgó sorozatát jelenti, végül a víz egy sziklákkal szegélyezett medencébe zuhog, amely magasabb vízálláskor teljes szélességében kitölti a szoros alját. A Római fürd? katlanját a szurdokot fölülr?l megkerül? turistaútról a legjobb megnézni, és érdemes kora tavasszal, hóolvadás után fölkeresni, amikor a Gaja-patak látványosan, b?viz?en zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába.
Az út hossza Bakonynánától: 2 km.

Szelfi OFF Túra

Túra – Profi fotók – Piknik – Római-fürd?
Fotós – túrára hívlak benneteket Bakonynána mesebeli erd?ibe.
Id?pont: szombatonként

Ami garantált:
- Jó hangulat és Magyarország egyik legszebb szurdokvölgye
- Piknikkosár tele mindenféle helyi finomsággal Csuporka jóvoltából
- PROFI FOTÓK Bvision jóvoltából: Nem kell szelfiket készítenetek vagy idegeneket megkérni arra, hogy lefotózzanak Benneteket, hiszen a túra során fotók készülnek Rólatok, amiket a kés?bbiekben egy privát linkr?l le tudtok tölteni. Ti döntitek el, hogy mi legyen a képek sorsa – emlékké válnak a családi albumban vagy kiposztoljátok ?ket… A lehet?ségek száma végtelen.

Érkezéskor átveszitek a piknikkosarakat, azután pedig nekivágunk a túrának. Egy árnyékos, nyáron is viszonylag h?vös ösvényen sétálunk majd a Gaja-patak partján egészen a Római-fürd? vízeséséig.
Menet közben mesélek Nektek az erd?r?l és a környék földtörténetér?l. Lefüleljük, hogy milyen állatok hagytak nyomot a földön és megmásszuk a ,,gyökeres fát” is. Mindemellett pedig természetesen sok-sok fotó is készül majd. Érkezés után megnézzük a vízesést és a szurdokot, utána pedig megebédelünk és er?t gy?jtünk a visszaútra.

A piknikkosár tartalma egy f?re:
feln?tt: 2 zsemle, sonka, pesztó, sajtok, zöldség, fürjtojás, 5 dl házi szörp
gyerek: 70 %
A túra hossza: 4,5 km
Id?tartam: 6 óra
Nehézség: könny?, gyerekek számára is könnyen teljesíthet?,
A vízesés melletti sziklákon adódhatnak nehézségek, mert csúszósak, de kell? körültekintéssel biztonságos.
Öltözék: sport- vagy túracip?, es?kabát, kalap, pulóver (A vízesésnél h?vös lehet.)
Egyéb: naptej, szúnyog- és kullancsriasztó, víz (A piknikkosárban is lesz innivaló, de nagy melegben szükség lesz plusz folyadékra.)
A túra ára: 8000 Ft/f?
Fizetési lehet?ségek: a helyszínen, készpénzben vagy el?re utalással
Jelentkezési határid?: A túrát megel?z? csütörtök 12:00-ig.
Elérhet?ségek:

+36308651744
szelfioff@gmail.com
Vagy írjatok üzenetet a Szelfi OFF Túra oldalon!

Találkozunk a Falu Végén!
9:45-kor
Bakonynána, Alkotmány u. 94. (murvás parkoló)
GPS: 47°16'18.9"N 17°58'23.6"E

 

Vadalmás forrás

Cím
É: 47.26875, K: 17.9965 ~2.3 km-re a település központjától

Öreg fákkal övezett, kiépített pihen?hellyel és persze jó leveg?vel csalogat minket ez a kis forrás.

 

Cseng?-hegyi kilátó

Cím
É: 47.24837, K: 17.967946
~3.4 km-re a település központjától

A Fels?pere - Alsópere - Bakonynána háromszögben található Cseng?-hegy közel 4 km hosszú. A kilátótól remek panoráma tárul elénk. A Bakony a Dunántúli-középhegység legkiterjedtebb vidéke, tágabb környezetében - a dunántúli medencékben - 1000-4000 m vastag ."fiatal" pannóniai rétegsor fedi azt az aljzatot, ami a Bakonyban a felszínre emelkedett a földtörténeti id?k során. A magaslat és a "mélység" között néhány vulkán kitörése, ill. a kutatófúrásokkal felszínre hozott anyag árulkodik a földtani felépítésr?l. A Bakony a Dunántúli-középhegység részeként a Déli-Alpokból kiszakadt, s az id?k folyamán ÉK felé tolódott k?zetlemez-töredékhez tartozik. Az ?sid?kben a "Bakonyikum" valahol az Alpokban, Lombardiától és a Dolomitoktól Északra lehetett. Innen tolódott el, nyomódott ki mintegy 5-600 kilométerrel északkeletre, és került a kés? miocén idejére jelenlegi földrajzi helyzetébe.
A hegység rétegsora uralkodóan üledékes k?zetekb?l, zömmel karbonátokból épül fel. Szerkezetét az id?sebb képz?dményekb?l álló lapos tekn? szabja meg, amelynek tengelye nagyjából Sümeg és Mór között húzódik. E tengelyben találjuk a tekn?t felépít? fiatalabb k?zeteket, míg dél-délkeleti és észak-északnyugati szárnyán kifelé haladva egyre id?sebb k?zetek bukkannak felszínre.

Szentkút Jásd

Hivatkozás
bucsujaras.hu

Cím
8424 Jásd
~3.7 km-re a település központjától

Hazánk Iegrégibb ma is virágzó szent helye. Már a kora vaskortól áldozóhely a szomszédos földvár, ahol a kutak mellett áldozó ?seink, a pogány magyarok is áldozatokkal esdették Istenük irgalmát. A keresztény Szentkút az 1845. évi kanonika vizitációs okmány szerint 600 évnél régibb. Az európai hír? tudós, Radó Polikárp Pásztor Lajos alapján, a Pozsony melletti Mária völgye, az óbudai Sz?z Mária-templom mellett a jásdi Sz?z Mária-kápolnát tartja a legrégibb és legjelent?sebb középkori kegyhelynek, ahová ?seink elzarándokoltak.
Mivel a török korban majd minden elpusztult, nagyon kevés adat maradt fenn. A XIX. sz. végén azonban Vathy István hírlapíró feldolgozott egy helyi legendát a Szentkút keletkezésér?l verses formában. Ennek rövid története: Péter remete (Jásdi Péter) vezekelt itt nagy b?néért. A "hegyre" járt imádkozni, de a nagy szárazság kiszárítja a patakot ahonnan inni szokott. Egyik éjjel álmában Sz?z Mária, karján a kis Jézussal megmondja hol ásson, ahol majd vízforrásra talál. Egész héten dolgozik, eredménytelenül, és szombaton, amikor kimerülve a kidobált földre ülve a rózsafüzért imádkozza, a rózsafüzér Mária-érme beleesik a kiásott gödörbe, ahol jó víz fakad föl, mely alatt fényl?n tündöklik az érmen Sz?z Mária. Jásdi Péter jónak ízlelve a vizet felfut Tésre, hívja az embereket, hogy olthatják már szomjukat, de a csodát is elmondja. A kúthoz jöv?k között egy sánta is van, akinek a vízt?l meggyógyul a lába. Azóta jár ide béna és néma, a sok-sok Mária-tisztel? messze földr?l és ezután alakul ki Jásd község, Jásdi Péter nevér?l Jásdnak nevezve. A mai fülnek naivnak ható legenda roppant értékes adatokat ?rzött meg, csak "le kell fordítani" mondanivalóját.

 

Tési Szélmalmok

Cím
8109 Tés, Táncsics M.
~5.3 km-re a település központjától

Nyitvatartás
Nyitva: 09:00 - 18:00
Teljes nyitvatartás

Tés határában vízimalmok hajtására alkalmas folyóvíz nincs, így ?seink az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorlájába. Tésen több szélmolnár is dolgozott. A tési szélmalmok ipartörténeti emlékek. Ma is m?köd?képes állapotban van a két felújított szélmalom.
Valaha négy ilyen szélmalom m?ködött a faluban. A Rotter és Vaszlav malmoknak már a nyoma sem található. A Táncsics utcai kertekben álló malmok közül a Helt malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Népi m?emlék. Köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes k?falazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tet?vel fedve. Szegmens-íves kis ablakok. Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár k? van, 8-as vámra dolgozott, napi mégy mázsát ?rölt. Ozi János asztalos által 1924-ben épített szélmalom Helt József malmától 200 m-re épült. A malmok szerkezete azonos, az eltérés az, hogy az Ozi-malomban csak 1 pár k? van. A malmok országosan védett m?emlékek, egész évben látogathatók.
A Táncsics utca 20. szám alatt m?ködik egy kovács múzeum. A kert végében találhatók a szélmalmok.
Nyitvatartás: hétf?t?l vasárnapig 9.00 - 16.00
Belép? jegy: csoportos (15 f? felett) 200 Ft/f?
diák (4 év felett) 200 Ft/f?
4 év alatt ingyenes
feln?tt 300 Ft/f?

 
Széchenyi Zsigmond Kilátó

Cím
É: 47.2728886, K: 18.0410779
~5.4 km-re a település központjától

 A VERGA Zrt. szükségesnek tartotta a Keleti-Bakony egyik szép panorámáját nyújtó pontjának közelében a 18,48 m magas kilátó építését. A kilátó magassága jelkép, amellyel a magyar szabadság el?tt adózunk.
Névadó: Sárvár-fels?vidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23., - Budapest, 1967. április 24.) magyar vadász, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, kiemelked? vadásztrófeája, hogy világrekordnak számító addax elejt?je. Vadászkönyvtára Magyarország legjelent?sebb vadászati szakkönyvgy?jteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthet? meg.

 

Alsóperei Arborétum

Cím
É: 47.2265339554, K: 17.9830098152
~5.9 km-re a település központjától

A védett területté nyilvánított Alsópere pusztai arborétumban kellemes sétát tehetnek a természet kedvel?i. A hely vidéki kedvelt vadászati terület különösen ?sszel, amikor a hazai vadászokon kívül, számos vendégvadász is ellátogat ide.
A vadászházat 10 hektáros arborétum veszi körül él?fa gy?jteménnyel, látványtóval, pihen?helyekkel.

 

Bakonyi Ördög-árok

Cím
É: 47.322135, K: 17.905488
~6.9 km-re a település központjától

Az "Ördög-árok, a víz és tán a földrengések borzasztó remekm?ve... vihartól felizgatott k?tenger. Az egész árok medréb?l háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak - itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik." írta Rómer Flóris 1860-ban.
Fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyít?-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Zeg-zugos, kanyargós, a felette összezáró lomboktól félhomályos a szoros, kár, hogy víz már csak hóolvadáskor, ill. nagy es?k után surran a kövek között.( A telepítéskor is sajnos ki volt száradva)
Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. A sz?k szoros alján, falai között egy hatalmas, fentr?l leszakadt, beszorult sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyílást hagy az Ördög-kapun át, a "gát" mögé történ? 4-5 méteres leereszkedéshez. A közlekedést egy vaslétra segíti, amin egy kis leleménnyel gond nélkül fel, és lemászhatunk....

 

Burok-völgy

Cím

É: 47.255667, K: 18.1105
~10.9 km-re a település központjától

 

A Burok-völgy Magyarország egy igen érdekes, ritka természeti jelenségeket mutató természetvédelmi területe. Környezetét?l eltér? klímája, viszonylagos elszigeteltsége, botanikai és zoológiai érdekességek kincsestárává teszik. A mintegy 12 km-es f?ága Királyszállástól Bakonykúti községig terjed. Számos mellékvölgyeivel több, mint 25 km-t tesz ki az 50-90 méter mély, sok helyen függ?legesen meredek sziklafalakkal határolt, vízfolyás nélküli szurdok. A völgy-f? és a végpont szintkülönbsége kb. 200 m. Évszázadokon át királyi vadászterület volt.

A Burok-völgy kanyon jellege egyes elmélet szerint nem folyóvízi erózió eredménye, hanem hasadásos eredet?. Eszerint a felemelked? k?zetréteg felszíne megfeszült és eltörött, a törés pedig szétnyílott. A nem mindennapos völgy-képz?dés eredményezte a ritka sziklaformákat. Ezt az elméletet azoban cáfolja, hogy a völgy oldalában lév? k?zetek d?lési iránya nem felel meg a hasadásos elmélet teljesülése során "elvárható" d?lési iránnyal, illetve az, hogy a tektonikus völgyek általában egyenes lefutásúak.

 

 

Zirci Arborétum

E-mail
turizmus@ocist.hu

Telefon
+36 88 593 675

Cím
8420 Zirc, Rákóczi tér 1.
~7.5 km-re a település központjától

Nyitvatartás
Nyitva: 09:00 - 17:00
Teljes nyitvatartás

A ciszterci apátság m?emléki környezetében, angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvés? fás gy?jteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. Minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt. Tavasszal a halastó partján telepített dísznövények, ével?ágyások üde látványa, nyáron a zöld ezernyi árnyalata, a hársfák zsongító illata, a Cuha-patak csobogása, ?sszel a melegbarna-sárga színpompa, télen az ágakat belep? hótakaró, zúzmara varázsolja mintegy mesevilágba a látogatót. A 18 hektáron fekv?, angolkertnek is nevezett &bdquofás-kert&rdquo alapítása a 18. század második felére tehet?, ahol a gyönyör? természeti környezetben gyakorta találkozhatunk a Bakonyra jellemz? bogár- és rovarvilág képvisel?ivel, ráadásképp még az is el?fordulhat, hogy ?zek, mókusok kísérik kerti sétánkat.
 
Az Arborétum nyitva tartása:

Hétf?- Vasárnap:
Március 15 - április 30.: 9:00 - 17:00
Május 1 - augusztus 31.: 9:00 - 19:00
Szeptember 1 - november 17.: 9:00 - 17:00

Az Arborétum Damjanich utcai f?bejárata mellett immáron az apátsági díszudvaron keresztül is megközelíthet?, mely bejáratnál lév? pénztár zárása a mindenkori záróra el?tt fél órával történik.