Ugrás Instagram oldalunkra
Ugrás Facebook oldalunkra
A KÖRNYÉK LÁTNIVALÓI

Kálvária

Cím
8422 Bakonynána, Alkotmány u.
156 m-re a település központjától

 A templom építésének 100. évfordulóján, 1928-ban fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a templom kertjében kálváriát emeljenek. A felhívás nyitott fülekre talált, mert már egy év múlva megépült a 14 stáció és elkészült a három kőkereszt is. A következő évben, 1930-ban épült meg az a 1,5 m magas emelvény, amelyre ráállították a golgotai kereszteket, pótolva így a természetes magaslatot. Az emelvény hátsó részében, a keresztek alatt, egy földbe mélyített, kővel kirakott kápolnát alakítottak ki. 1931-ben nyerte el végső formáját az együttes. A három kereszt közé Mária és János apostol faragott homokkő szobrát állították, míg az emelvény hátuljában lévő kápolnába Szent. Péter szobra került. A Kálvária felújítása közadakozásból 2005-ben készült el.

 

Tájház

Telefon
+36 88 587 320


Cím
8422 Bakonynána, Alkotmány u. 17.
161 m-re a település központjától

Nyitvatartás
Nyitva: 08:00 - 15:30
Teljes nyitvatartás


A néprajzi értékek bemutatása, a hagyomány és a múlt üzenetének átadása kiemelt figyelmet kap. Többnyelvű információ és háttéranyagok engednek közelebb a tárgyakhoz. A faluban gyűjtött tárgyak témák szerint vannak elrendezve, többek között egy bakonynánai konyha és egy hálószoba is megtekinthető. Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: 8 – 15:30-ig Kulcsot a Polgármesteri Hivatalból lehet kérni. Hétvégén és ünnepnapokon előzetes bejelentkezés alapján. Gyűjteményünk szívesen várja az érdeklődőket és a néprajzkutatókat.

 

Harangláb

HARANGLÁBAT” A FALU FELSŐ FELÉBEN LAKÓK ( HÁZHELYESIEK) ÁLLÍTTATTÁK. Az összegyűlt pengő mennyiségét még a nemrégen elhunyt Nádasdy Antónia anyósa egészítette ki. Az első harangláb (bakonyoszlopi szemtanú elmondása szerint) még fából készült. A helyiek még emlékeznek arra, hogy körbe volt kerítve zöld színű kerítéssel, amelyen egy kiskapu is volt, kétoldalt piros rózsabokorral. Felszentelés után Endresz Józsika volt az első halott, akiért a harang szólt, 1932. május 14-én. Mielőtt vasúti sínre cserélték a vázat (ennek dátuma jelenleg nem ismert), az alapot Juhász Gáspár, Juhász Antal és Fohli Mihály kőművesek betonozták a környékben lakók segítségével. Később támasztották ki (nem ismert az időpont) még két vasúti sínpárral. A „Veszprémi Hírlap” 1931. szeptember 6-i (XXXIX. Évf. 36. sz.) számában, az ötödik oldalon olvasható a következő hír: „Szobor és harangszentelés Bakonynánán. Mindezen tárgyakat közadakozás hozta létre. A nehéz gazdasági viszonyok között e körülmény a nép ritka jámborságát s áldozatkészségét dicséri.” Még nincsenek pontos ismereteink arról, hogy hol öntötték a harangot, de azt már tudjuk, hogy Seltenhofer Frigyes fiai öntötték a 4560-as szám alatt. A harangon a következő felirat található: „Magyarország Pátrónája segíts! Visszaszereznünk Nagymagyarországot”. Földhasználat fejében a harangozók naponta harangoztak, továbbá ha halott volt a „házhelyeken”, vagy ha prosecció érkezett átmenőben a faluba. Az első harangozók Hujber János, Endresz Imre, Endresz Bözsinéni és Hujber István még földhasználatért harangoztak. Őket követték Fohli Mihály, Békefi Károly, Endresz József és a jelenlegi harangozónk, Hujber József. A visszaemlékezők szerint két alkalommal is el szerették volna vinni a harangot: egyszer a templomba harmadik harangnak, majd a temetőbe lélekharangnak, De a közvélemény nyomásának engedve, mégis a helyén maradt. Tűzjelzés céljából legutóbb 1978-ban kongatta meg a harangot Valler János, mert égett a kazal náluk. A rendszerváltás után, 1996-ban újították fel a haranglábat (Schöngrundtner Lőrinc, Valler Attilla, Kerner Péter, Fürst Ervin, Sárdi János). Az élőket szólítom, a holtakat siratom, a villámokat elűzöm.

 

Szent Anna templom


Telefon
+36 88 488 176

Cím
8422 Bakonynána, Alkotmány út 19.
166 m-re a település központjától

Egyháztörténet...
A törökvilág hanyatlásával Bakonynánára visszatért a maroknyi magyarság 1720-ban, amikor kezdetét veszi a község újratelepítése még református s Győri János személyében ez évben még református levita is van s a katolikus családok száma mindössze 13, akik lelki vigaszért a cseszneki vártemplomban működő ferences baráthoz. Leginkább azonban a zirci szerzetesekhez fordulnak.
Az újonnan telepített község hitélete azonban rövidesen megváltozik, amennyiben 1732-ben a reformátusok nagy része a földesúr nyomására Dudarra költözik s a kis nánai gyülekezet elveszti önállóságát s a továbbiakban már csak mint a dudari gyülekezethez tartozó leányegyház szerepel 1774-ig, amikor végleg megszűnik.
Annál jobban erősödik a telepítés után a katolikus hitélet Nánán s az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a híveknek Kreider Fülöp személyében ekkor már tanítója s egy kis oratóriuma is van. Az oratórium a bakonyi telepes községek mintájára az egyik gazda házában volt s 1750-ben kezdik építeni az első templomukat, melyről 1758-ban hallunk először.
Az ez évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben u. i. azt olvashatjuk, hogy a falunak ekkor már püspöki jóváhagyással épült Szt. Anna tiszteletére szentelt, kőből épült temploma van, melyet temető övez s előtte fából összerótt harangláb áll, melyen egy 50 libra súlyú kis harang szól, s hívja imára az ájtatos híveket. Belső berendezéséről azt olvassuk, hogy a templomnak egyetlen oltára van, melyet a kegyúr, gr. Nádasdy Boldizsár állta festett s a templomnak ajándékozott Szt. Anna kép díszíti, belső tagozottságáról azonban csak annyit tudunk, hogy kis szószéke és orgona nélküli kórusa volt. Méreteit ezzel szemben egész pontosan ismerjük, mert az 1827 évi első átépítésekor az átalakítást végző Singer György, zirci kőművesmester költségvetésében elég részletesen leírta azokat. Eszerint a templom hajójának belső hossza 4 öl, szélessége 3 öl és 2 láb, magassága pedig 2 öl és 2 láb volt. Szentélye viszont 2 öl és 6 col hosszú s 2 öl és 3 láb széles volt s kis egyablakos sekrestyével volt összeépítve. A templomnak tornya eredetileg nem volt s 2 láb és 6 col vastag kőből épített falai öt ablakkal voltak áttörve.
Az egyház állapotáról egyébként följegyezhetjük még, hogy a templom építésének évében, 1750-ben mindössze 19 telepes és 14 zsellér család élt a faluban s a gyónók száma 208 volt, akik Herner Benedek személyében tanítót is tartottak.
P. Knoll Ferenc s az őt követő szerzetesek vezetésével a kis plébánia gyorsan bővül és fejlődik, lelkiekben évről-évre erősödik, sajnos azonban a kis templom a lakosság növekedésével mindinkább szűkebb és szűkebb, úgyhogy már 1817-ben P. Pákozdy Románd akkori adminisztrátor csak kápolnának mondja melyet erősen kikezdett az idő, falai düledeznek s a tetején befolyik az eső. A kis templom nagyon rozoga már, nem tudja befogadni a híveket, akik már 1814-ben elhatározzák lebontását s új templom építését. Az 1817. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből egyébként pontosan tudjuk, hogy az évben 778 katolikus lélek élt a faluban s a plébániához Perepusztán 141, Kisdudaron 42, Nagydudaron pedig 49 ember tartozott, úgyhogy a hívek száma összesen 1010 volt. A jegyzőkönyvben megtaláljuk a templom állapotának és berendezésének részletes leírását is, s ebből megállapíthatjuk, hogy bizony nem csak kis méretei, de rozoga volta miatt is megérett már az átalakításra.
Anyagiak hiányában a hívek eredetileg csak a régi kis templom javításáról tárgyaltak, lassan és különösen a földesúr, gr. Nádasdy Tamás biztatására azután mégis új templom építése mellett döntöttek, melynek tervét Singer György zirci kőművesmester kiszítette.
A falu mai temploma a Vallásalap, mint kegyúr segítségével épült 1827-ben klasszicista stílusban, amelynek szintén Szent Anna lett a védőszentje.
A 18. században épült a plébánia épülete, amely 2008-ban kapott új tetőszerkezetet.

 

Zsidó-hegyi feltárás



Cím
É: 47.267893, K: 17.983987
~1.6 km-re a település központjától

Immár esőbeállót, padokat és tájékoztató táblákat is találnak itt a természetjárók.
A feltárásban a késő kréta (kb. 100 millió éve képződött) Zirci Mészkő Formáció képződményeire éles határral a Pénzeskúti Márga Formáció kőzetei települnek. Az alapszelvény a Bakony–Balaton Geopark területén fekszik, a környék jelentős gyalogos turista forgalmára való tekintettel komoly földtani ismeretterjesztési potenciállal rendelkezik.

 


Római fürdő vízesés

Cím
8422 Bakonynána
~2.2 km-re a település központjától
A Bakony legvadregényesebb sziklaszorosa.


A szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő. A zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak.


A Római fürdő vízesése


A Gaja hatalmas, téglatest alakú sziklatömbökről dübörög alá a mélybe, különösen csapadékos időben látványos jelenség a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes kis medencéket vájt ki a sziklába, a patak aztán megszelídülve folytatja útját a mohos, függőleges sziklafalak alkotta szorosban.A völgy egy helyen váratlanul összeszűkül és a patak a két függőleges sziklafal alkotta szurdokba ömlik. A vízesés valójában több kisebb zúgó sorozatát jelenti, végül a víz egy sziklákkal szegélyezett medencébe zuhog, amely magasabb vízálláskor teljes szélességében kitölti a szoros alját. A Római fürdő katlanját a szurdokot fölülről megkerülő turistaútról a legjobb megnézni, és érdemes kora tavasszal, hóolvadás után fölkeresni, amikor a Gaja-patak látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába.
Az út hossza Bakonynánától: 2 km.

 

Vadalmás forrás

Cím
É: 47.26875, K: 17.9965 ~2.3 km-re a település központjától

Öreg fákkal övezett, kiépített pihenőhellyel és persze jó levegővel csalogat minket ez a kis forrás.

 


Csengő-hegyi kilátó

Cím
É: 47.24837, K: 17.967946
~3.4 km-re a település központjától

A Felsőpere - Alsópere - Bakonynána háromszögben található Csengő-hegy közel 4 km hosszú. A kilátótól remek panoráma tárul elénk. A Bakony a Dunántúli-középhegység legkiterjedtebb vidéke, tágabb környezetében - a dunántúli medencékben - 1000-4000 m vastag ."fiatal" pannóniai rétegsor fedi azt az aljzatot, ami a Bakonyban a felszínre emelkedett a földtörténeti idők során. A magaslat és a "mélység" között néhány vulkán kitörése, ill. a kutatófúrásokkal felszínre hozott anyag árulkodik a földtani felépítésről. A Bakony a Dunántúli-középhegység részeként a Déli-Alpokból kiszakadt, s az idők folyamán ÉK felé tolódott kőzetlemez-töredékhez tartozik. Az ősidőkben a "Bakonyikum" valahol az Alpokban, Lombardiától és a Dolomitoktól Északra lehetett. Innen tolódott el, nyomódott ki mintegy 5-600 kilométerrel északkeletre, és került a késő miocén idejére jelenlegi földrajzi helyzetébe.
A hegység rétegsora uralkodóan üledékes kőzetekből, zömmel karbonátokból épül fel. Szerkezetét az idősebb képződményekből álló lapos teknő szabja meg, amelynek tengelye nagyjából Sümeg és Mór között húzódik. E tengelyben találjuk a teknőt felépítő fiatalabb kőzeteket, míg dél-délkeleti és észak-északnyugati szárnyán kifelé haladva egyre idősebb kőzetek bukkannak felszínre.


Szentkút Jásd

Hivatkozás
bucsujaras.hu

Cím
8424 Jásd
~3.7 km-re a település központjától

Hazánk Iegrégibb ma is virágzó szent helye. Már a kora vaskortól áldozóhely a szomszédos földvár, ahol a kutak mellett áldozó őseink, a pogány magyarok is áldozatokkal esdették Istenük irgalmát. A keresztény Szentkút az 1845. évi kanonika vizitációs okmány szerint 600 évnél régibb. Az európai hírű tudós, Radó Polikárp Pásztor Lajos alapján, a Pozsony melletti Mária völgye, az óbudai Szűz Mária-templom mellett a jásdi Szűz Mária-kápolnát tartja a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak.
Mivel a török korban majd minden elpusztult, nagyon kevés adat maradt fenn. A XIX. sz. végén azonban Vathy István hírlapíró feldolgozott egy helyi legendát a Szentkút keletkezéséről verses formában. Ennek rövid története: Péter remete (Jásdi Péter) vezekelt itt nagy bűnéért. A "hegyre" járt imádkozni, de a nagy szárazság kiszárítja a patakot ahonnan inni szokott. Egyik éjjel álmában Szűz Mária, karján a kis Jézussal megmondja hol ásson, ahol majd vízforrásra talál. Egész héten dolgozik, eredménytelenül, és szombaton, amikor kimerülve a kidobált földre ülve a rózsafüzért imádkozza, a rózsafüzér Mária-érme beleesik a kiásott gödörbe, ahol jó víz fakad föl, mely alatt fénylőn tündöklik az érmen Szűz Mária. Jásdi Péter jónak ízlelve a vizet felfut Tésre, hívja az embereket, hogy olthatják már szomjukat, de a csodát is elmondja. A kúthoz jövők között egy sánta is van, akinek a víztől meggyógyul a lába. Azóta jár ide béna és néma, a sok-sok Mária-tisztelő messze földről és ezután alakul ki Jásd község, Jásdi Péter nevéről Jásdnak nevezve. A mai fülnek naivnak ható legenda roppant értékes adatokat őrzött meg, csak "le kell fordítani" mondanivalóját.

 

Tési Szélmalmok

Cím
8109 Tés, Táncsics M.
~5.3 km-re a település központjától

Nyitvatartás
Nyitva: 09:00 - 18:00
Teljes nyitvatartás


Tés határában vízimalmok hajtására alkalmas folyóvíz nincs, így őseink az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorlájába. Tésen több szélmolnár is dolgozott. A tési szélmalmok ipartörténeti emlékek. Ma is működőképes állapotban van a két felújított szélmalom.
Valaha négy ilyen szélmalom működött a faluban. A Rotter és Vaszlav malmoknak már a nyoma sem található. A Táncsics utcai kertekben álló malmok közül a Helt malmot 1840-ben építette Pircher János malomács. Népi műemlék. Köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyes, kúpos tetővel fedve. Szegmens-íves kis ablakok. Hatvitorlás szélkerék hajtja. A malomban két pár kő van, 8-as vámra dolgozott, napi mégy mázsát őrölt. Ozi János asztalos által 1924-ben épített szélmalom Helt József malmától 200 m-re épült. A malmok szerkezete azonos, az eltérés az, hogy az Ozi-malomban csak 1 pár kő van. A malmok országosan védett műemlékek, egész évben látogathatók.
A Táncsics utca 20. szám alatt működik egy kovács múzeum. A kert végében találhatók a szélmalmok.
Nyitvatartás: hétfőtől vasárnapig 9.00 - 16.00
Belépő jegy: csoportos (15 fő felett) 200 Ft/fő
diák (4 év felett) 200 Ft/fő
4 év alatt ingyenes
felnőtt 300 Ft/fő


 
Széchenyi Zsigmond Kilátó

Cím
É: 47.2728886, K: 18.0410779
~5.4 km-re a település központjától

 A VERGA Zrt. szükségesnek tartotta a Keleti-Bakony egyik szép panorámáját nyújtó pontjának közelében a 18,48 m magas kilátó építését. A kilátó magassága jelkép, amellyel a magyar szabadság előtt adózunk.
Névadó: Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad, 1898. január 23., - Budapest, 1967. április 24.) magyar vadász, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza, kiemelkedő vadásztrófeája, hogy világrekordnak számító addax elejtője. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg.

 


Alsóperei Arborétum

Cím
É: 47.2265339554, K: 17.9830098152
~5.9 km-re a település központjától

A védett területté nyilvánított Alsópere pusztai arborétumban kellemes sétát tehetnek a természet kedvelői. A hely vidéki kedvelt vadászati terület különösen ősszel, amikor a hazai vadászokon kívül, számos vendégvadász is ellátogat ide.
A vadászházat 10 hektáros arborétum veszi körül élőfa gyűjteménnyel, látványtóval, pihenőhelyekkel.

 

Bakonyi Ördög-árok

Cím
É: 47.322135, K: 17.905488
~6.9 km-re a település központjától

Az "Ördög-árok, a víz és tán a földrengések borzasztó remekműve... vihartól felizgatott kőtenger. Az egész árok medréből háznyi nagyságú sziklák tornyosulnak - itt nem látsz talpalatnyi földet, minden lépted sziklára esik." írta Rómer Flóris 1860-ban.
Fenséges szurdokának kialakulásához a víz mélyítő-romboló hatása, barlangjáratainak beszakadása is hozzájárult. A völgyoldal szikláiban, ereszeiben csaknem 50 kisebb-nagyobb fülke, barlang, hasadék bújik meg, a szurdok alját hatalmas, mohás szikladarabok borítják. Zeg-zugos, kanyargós, a felette összezáró lomboktól félhomályos a szoros, kár, hogy víz már csak hóolvadáskor, ill. nagy esők után surran a kövek között.( A telepítéskor is sajnos ki volt száradva)
Az árok egy meghatározó pontja az Ördög-gát. A szűk szoros alján, falai között egy hatalmas, fentről leszakadt, beszorult sziklatömb hever, mely csupán 2 m széles nyílást hagy az Ördög-kapun át, a "gát" mögé történő 4-5 méteres leereszkedéshez. A közlekedést egy vaslétra segíti, amin egy kis leleménnyel gond nélkül fel, és lemászhatunk....

 


Burok-völgy

Cím

É: 47.255667, K: 18.1105
~10.9 km-re a település központjától

 

A Burok-völgy Magyarország egy igen érdekes, ritka természeti jelenségeket mutató természetvédelmi területe. Környezetétől eltérő klímája, viszonylagos elszigeteltsége, botanikai és zoológiai érdekességek kincsestárává teszik. A mintegy 12 km-es főága Királyszállástól Bakonykúti községig terjed. Számos mellékvölgyeivel több, mint 25 km-t tesz ki az 50-90 méter mély, sok helyen függőlegesen meredek sziklafalakkal határolt, vízfolyás nélküli szurdok. A völgy-fő és a végpont szintkülönbsége kb. 200 m. Évszázadokon át királyi vadászterület volt.

A Burok-völgy kanyon jellege egyes elmélet szerint nem folyóvízi erózió eredménye, hanem hasadásos eredetű. Eszerint a felemelkedő kőzetréteg felszíne megfeszült és eltörött, a törés pedig szétnyílott. A nem mindennapos völgy-képződés eredményezte a ritka sziklaformákat. Ezt az elméletet azoban cáfolja, hogy a völgy oldalában lévő kőzetek dőlési iránya nem felel meg a hasadásos elmélet teljesülése során "elvárható" dőlési iránnyal, illetve az, hogy a tektonikus völgyek általában egyenes lefutásúak.

 

 


Zirci Arborétum

E-mail
turizmus@ocist.hu

Telefon
+36 88 593 675

Cím
8420 Zirc, Rákóczi tér 1.
~7.5 km-re a település központjától

Nyitvatartás
Nyitva: 09:00 - 17:00
Teljes nyitvatartás

A ciszterci apátság műemléki környezetében, angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabb fekvésű fás gyűjteménye, 400 méter tengerszint feletti magasságban. Minden évszakban pompás látványt, kellemes felüdülést nyújt. Tavasszal a halastó partján telepített dísznövények, évelőágyások üde látványa, nyáron a zöld ezernyi árnyalata, a hársfák zsongító illata, a Cuha-patak csobogása, ősszel a melegbarna-sárga színpompa, télen az ágakat belepő hótakaró, zúzmara varázsolja mintegy mesevilágba a látogatót. A 18 hektáron fekvő, angolkertnek is nevezett &bdquofás-kert&rdquo alapítása a 18. század második felére tehető, ahol a gyönyörű természeti környezetben gyakorta találkozhatunk a Bakonyra jellemző bogár- és rovarvilág képviselőivel, ráadásképp még az is előfordulhat, hogy őzek, mókusok kísérik kerti sétánkat.
 
Az Arborétum nyitva tartása:

Hétfő- Vasárnap:
Március 15 - április 30.: 9:00 - 17:00
Május 1 - augusztus 31.: 9:00 - 19:00
Szeptember 1 - november 17.: 9:00 - 17:00

Az Arborétum Damjanich utcai főbejárata mellett immáron az apátsági díszudvaron keresztül is megközelíthető, mely bejáratnál lévő pénztár zárása a mindenkori záróra előtt fél órával történik.